Az állatkínzásról

Magyarországon az állatkínzásra vonatkozóan jelenleg a Büntető Törvénykönyv 2004. évi X. törvénye van érvényben. A törvény 266/B paragrafusa szerint vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a személy, aki gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely az állatnak maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz.

Ezzel egyenértékű büntetés vár továbbá arra is, aki a háziasított emlős- vagy veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi. A törvény továbbá kitér a tiltott vadászati vagy halfogási eszközzel, illetve tiltott módon folytatott vadászatra és halászatra is, mely elkövetői szintén az előbb leírt büntetésre számíthatnak. Három évig terjedő szabadságvesztés vár továbbá azokra, akik a fenti bűncselekményeket olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz. Aki gerinces állatok részvételével zajló állatviadalt vagy fogadást szervez, három évig terjedő szabadságvesztéssel súlytható. Az a személy, aki az állatviadalokon, illetve fogadásokon résztvevő gerinces állatokat tenyészti, tartja, képzi, idomítja vagy forgalmazza, két évig terjedő szabadságvesztésben részesülhet.

Ezen törvénnyel összhangban született a 41/2010-es Kormányrendelet, amely az állattartást és -forgalmazást szabályozza. A rendelet kitér a mikrochip beültetésének kötelezettségére is, továbbá az állatkereskedések tevékenységének szabályozására. Akik számára ezen szigorítások komoly problémákat okoznak az állattartás területén, annak felhívjuk a figyelmét, hogy a magyar törvények az Európai Unióban érvényben lévőkhöz képest jóval engedékenyebbek, a közeljövőben újabb módosítások várhatók.

 

Bodnárné dr. Nagy Noémi